„A forradalom mindenképpen bekövetkezik. Csak megelőzi a világháború. Olaj helyett milliók égnek el.”
Eraszt Fandorin legújabb kalandja 1914 nyarán veszi kezdetét, mikor is a zseniális nyomozót csúnyán cserbenhagyja korábbi legendás szerencséje: egy jaltai "rutinmunka" (a cár elleni soros gyilkosságkísérlet leleplezése) alkalmával önkéntelenül egy agyafúrt politikai merénylet tétlen mellékszereplőjévé válik. A hatvanadik évéhez közeledő volt államtanácsos nem nyugszik bele hírnevének megtépázásába, és Maszával, hűséges inasával a titokzatos elkövető, egy Odüsszeusz fedőnevű anarchista után eredve Bakuba utazik.
Ám eközben váratlanul meghal Ferenc Ferdinánd, és a személyes bosszúhadjárat egy nemzetközi konfliktus megakadályozásának kulcsfontosságú epizódjává fokozódik. Vérbő küzdelmek és hatalmi intrikák közepette lépnek új ellenfelek és segítőtársak a sodró lendületű, könnyed izgalmak és remek humor jellemezte történet színpadára, miközben Fandorin - ahogyan azt tőle már megszokhattuk - ebben a kiélezett történelmi szituációban sem tud közömbös maradni a női nem iránt: küldetése során egy tekintélyes muzulmán özvegy kérlelhetetlen vágyaival is meg kell küzdenie.
Úgy tűnik azonban, hogy ezúttal a tévedhetetlen detektív minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyul, ahogyan a félig keleti, félig európai, mindenestül az olajnak alárendelt városra egyre vészjóslóbb árnyékot vet a világháborúba és forradalomba sodródó Oroszország eljövendő tragédiája.
A fekete város nemcsak a méltán népszerű Fandorin-sorozat egyik legfordulatosabb része, hanem egyúttal - ahogyan azt a cím is sejteti – talán legsötétebb darabja is. Borisz Akunyin magával ragadó regénye egy olyan kaotikus korszak beköszöntéről tudósít, amelyben a józan logikára támaszkodva már egyre kevésbé lehet eligazodni, és amelynek őrületében bárkinek könnyedén nyoma veszhet – akár az Orosz Birodalom legyőzhetetlen nyomozójának is.
