Sokan csodálkoztak és tamáskodtak rajta, mikor Landor élményeit hallották. Csak az utóbb Tibetbe küldött hivatalos katonai expedíció harcai és súlyos veszteségei nyomán kezdték tisztán látni a helyzetet, az ijesztőn zavaros tibeti pszichét; a kínai kultúra ősi keveredését a rabszolgasorban tartott milliók idegen-rettegő és gyűlölő elvakultságával; a mellre nehezkedő, túl ritka hegyi levegő nyomorultjait; a süvöltő szelekkel és porral-piszokkal, titokzatos bajokkal és betegségekkel küszködőket; a láthatatlan félelmes dalai lámát és százezernyi ferde- tanultságú, fél-, sőt tizedműveltségű paphadát; a bűzös feketebarna kenőcsökkel telemázolt asszonyokat; a háttérből finomkodó kínai ravaszságot és a világpolitika átpókoló orosz szálait. Landor nyomán mégis csak leleplezték a láma-rejtelmek nagy részét, a középkorias boszorkányságokat s Anglia a sok huzavona után szükségét érezte annak, hogy fegyverrel, véráldozattal nyisson utat a rejtelmes polalá-ig, a lámafejedelem sziklapalotájába - írja a fordító, Tábori Kornél bevezetőjében. S hiába írta ezt a fordító csaknem 120 éve, Tibet azóta is őrzi titkait, s bár önállóságát elveszítette, lelki függetlensége töretlen. És ezért időszerű ez az útleírás, abból az időből, amikor európai szem még nem járt a fellegországban.
